Új fejezetek az antiszemitizmus történeti-társadalmi gyökereiről
A gazdag tartalmú tanulmánykötet, "A zsidóság és Európa" neves szerzőinek egy része történetileg közelítette meg a máig virulens antiszemitizmus kérdéskörét: Grüll Tibor az első zsidó háború, illetve a római zsidóellenesség gyökereit kutatta; Kulcsár Árpád a középkori keresztény antijudaizmus és antiszemitizmus kialakulásával foglalkozott; míg Rákóczi István az ibér inkvizíció egy érdekes forrásszövegén keresztül mutatta be az újkeresztények áldatlan sorsát a koraújkori Európában. Karsai László a magyarországi zsidó holokauszttal kapcsolatban régi kérdéseket felelevenítve törekedett új válaszok megfogalmazására. Más gondolkodók egyéb szempontok szerint járták körül a kérdést: Rugási Gyula a zsidó-keresztény ellentétek teológiai okaira világított rá; Karády Viktor előadása a XX. századi magyarországi antiszemitizmusról formált képet történeti-szociológiai szempontból; Vajda Mihály a múlt századi totalitárius diktatúrák zsidóellenességének társadalomlélektanát elemezte. Heller Ágnes a zsidókérdés megoldhatatlanságáról tartott vitafórumot nagyszámú érdeklődő körében. Csepeli György az antiszemitizmus szociálpszichológiájába adott bepillantást, míg Tatár György a mai Európában tapasztalható neoantiszemitizmus és Izrael-ellenesség gyökereit kutatta. Mindnyájan új elemekkel egészítve ki ezt a fájdalmasan nem múlt időbe zárt problémakört.